A ferences templom és a kolostor egy nagy komplexum, amely a Kiskorú püspök rendéhez tartozik. Ez egy kolostorból, egy templomból, egy könyvtárból és egy gyógyszertárból áll. A Placa-ban, a horvátországi Dubrovnik főutcáján található. A ferences templom temploma és harangtornya 1317-ben épült egy új kolostor a falak belsejében és a Pile kapu közelében, de az építkezés évszázadokra telt. A komplexum részeit többször újjáépítették. A templomot az 1667-es földrengés elpusztította. A veszteségek között szerepelt a Pietro di Martino da Milano szobra. Az egyetlen elem maradt a díszített portál, ahonnan kilátás nyílik a Placa elejére, Dubrovnik fő utcájára. A szobor 1498-ban gótikus stílusban készült, Leonard és Petar Petroviċ testvérek műhelyében. A középső ebédlőben a szinte életnagyságú Pietàt, melyet lángoló levelekkel díszítenek, Szent Jeromó (a földrengés előtti templom modelljével) és a Keresztelő Szent János képei szegélyezik. A lunette tetején Teremtő Atya alakja áll. A templom belsejét barokk stílusban rekonstruálták egyetlen hajóval. A márvány szószék túléli az 1667-es földrengést. A fõoltárt a feltámadt Krisztus szobrával négy csavart márványoszlop között az Anconából származó Celia szobrász készítette 1713-ban. Az öt oldalsó oltárt a velencei Giuseppe Sardi faragta 1684 és 1696 között. A Szent Ferenc oltárának díszítéseit 1888-ban Celestin Medovic festő festette. Ivan Gundulić költőt temették el ebbe a templomba. A kolostor 1360-ban késő román stílusban épült, Mihoje Brajkov bármester mestere által. A kolostor két kolostorot tartalmaz. A felső kolostor reneszánsz stílusban épült, ívekkel és félkör alakú boltozattal. Az alsó kolostor román-gótikus stílusban épült, ívekkel, 120 oszloppal és 12 hatalmas pillérrel és sétánygal. A kettős, díszített hexaphoras oszlopsorának fővárosai különféle geometriai, növényi, emberi és állati alakúak. A könyvtár (a 17. században épült) több mint 20 000 könyvet tartalmaz, köztük 1200 értékes régi kéziratot, 137 inkubációk, hét könyv régi templomkorallokkal és a régi Friars Kisebb Gyógyszertár leltára 1317-ből. A múzeumi könyvtár liturgikus tárgyakkal kapcsolatos kiállítást is tartalmaz, ideértve a 15. századi ezüst aranyozott keresztet és az ezüsttel való dagasztást, valamint a 18. századi feszület Jeruzsálemből és néhány régi mesterek festményei, például a Francesco Raibolini, más néven Francesco Francia (15. század) néven ismert "Ecce Homo" és a Szent Ursula 14. századi főemléke. A gyógyszertár 1317-ből származik, és a harmadik legrégebbi, továbbra is működő gyógyszertár a világon. A könyvtár és a harangtorony megsérült az 1991-es háború alatt.