A Szent Ferenc templom egyhajós szerkezetű, gótikus boltozatú, félkör alakú üdvözlettel. A kelet-apse építészetileg két, hosszúkás gótikus ablakkal van csuklós. Ugyanazok az ablakok minden bizonnyal a déli oldalon voltak, de a későbbi harangtornyok építése miatt. A templom harangtornyát 1743-ban fejezték be. A ferences templommal szemben a Claris-kolostor volt. A Clareys-nek nagyon szigorú záradéka van, ezért panaszkodtak a ferencesek harangtoronyjának építésekor, mert kertük be volt látható. A déli homlokzaton található templom három gótikus ablakkal rendelkezik. A fentebb említett ablakok északi oldalról hiányoznak, mivel valószínűleg a korábbi templom, kolostor és városi falu található. A dekoratív műanyagból meg kell említeni a velencei szárnyas oroszlán zárt könyvével a XIII. században, ma a fallal körülvett bejárat fölött található. A zárt könyv arra a tényre utal, hogy Velence akkoriban háborúban volt. A templomot mindenképpen átalakították és meghosszabbították, tehát ez az ajtó egykor a templom főbejárata lehetett, majd ez a megkönnyebbülés sokat mond az építkezés idejéről.

A kolostor a mai templomtól északra épült. A kolostor felépítéséről nincs sok információ, de ismert, hogy 1500-ban a dalmát próféta Sebastian Justiniani engedélyezte ablakainak nyílását a városfal mentén. 1625-ben egy tartályt építettek egy esővíz-hajtású kolostorral, amely négy tetőről áramlik. Ez megerősíti, hogy addigra a templom már kibővült, és hogy minden kolostor épülete létezett (a keleti rész kivételével - az 1910-es évi szeminárium).

A Szent Ferenc templom és kolostor sokat beszél a krk-i ferences rend hagyományáról. Az 1500-ban írt legenda szerint Szent vihar miatt Krk-ben landolt és itt találkozott remetevel, aki elfogadta tanításait, majd Krk-en alapította a Ferencesek Rendjét.